Speciális kollégium (jelenleg nem kredites tárgy)
AOMAGorb_1M

Óraszámok: heti 2 tantermi gyakorlat (félévente 30 óra)

A tantárgy oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység: Magatartástudományi Intézet, Kommunikáció Részleg

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Túry Ferenc

A tantárgy felvételének előzetes követelménye: Eredményes vizsga kommunikáció elmélet és gyakorlat tantárgyból

A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tárgy célja a hallgatók megismertetése a mindennapi orvos-beteg kapcsolat nehézséget jelentő, speciális kommunikációs területeivel. Az oktatás azokra a kommunikációs helyzetekre fókuszál, amelyekkel praxisa során valamennyi orvos találkozik, megoldásukra azonban a mindennapokban használt kommunikációs gyakorlat nem elegendő (pl.: kommunikáció nem kooperáló betegekkel, kapcsolat gyógyíthatatlan betegekkel és azok hozzátartozóival, a szuicid veszélyeztetettség felismerése és kezelése, beszélgetés a betegséggel vagy a kezelésekkel összefüggő szexuális problémákról stb.). Az oktatás gyakorlat-centrikus, előadásokat nem tartalmaz, az elméleti ismeretek feldolgozása is a gyakorlati órák során történik. A képzés során jelentős szerepet kapnak az oktatóbetegek, a videó-elemzések, a szituációs gyakorlatok, az esetmegbeszélések. A tantárgy épít a hallgatók egyéni szakirodalom-feldolgozására és az oktatás részét képező terepgyakorlatok során szerzett tapasztalataik elemzésére is. Az oktatásban a Kommunikációs Részleg munkatársai mellett - egyes témakörökhöz kapcsolódóan - meghívott szakorvosok és más egyetemek orvos-beteg kommunikáció kutatással foglalkozó oktatói is részt vesznek.

A tantárgy elsajátítása után megszerzett ismeretek, készségek:

• A hallgató megismeri az orvos különböző kommunikációs stílusait, amelyek a beteg állapotának, személyiségének, viselkedésének és a helyzetnek megfelelő kapcsolatot tesznek lehetővé
• Tudatosabban értelmezi a beteg kommunikációjának jegyeit, s ez irányú ismereteit egyaránt alkalmazza az anamnézis felvételében, a diagnózisalkotáskor és a kezelések során
• Tudatosabban figyeli és használja saját kommunikációját
• Ismeri és alkalmazni tudja az akut és a krónikus betegekkel kapcsolatos kommunikációs stílusok különbségeit
• Képessé válik meggyőző, határozott, a kooperációt elősegítő fellépést tanúsítani olyan helyzetekben, amikor a beteg nem akar együttműködni az orvossal
• A beteg kommunikációja alapján fel tudja ismerni a szuicid veszélyeztetettséget
• Alkalmazni tudja a krízisállapotban segítséget nyújtó kommunikációs technikákat
• Ismeri és alkalmazni tudja a haldoklás különböző szakaszaihoz tartozó kommunikáció sajátosságait
• Segítő beszélgetést tud folytatni veszteséget átélt emberekkel
• Ismeri és alkalmazni tudja a szenvedélybetegekkel kapcsolatos kommunikáció sajátosságait
• Segítő beszélgetést tud folytatni a primer vagy a szekunder (betegséggel vagy a kezelésekkel kapcsolatos) szexuális problémákról és ezek kezelési lehetőségeiről
• Megfelelő helyzetekben képes alkalmazni a paradox kommunikáció technikáját
• Felismeri az orvosi kommunikációban rejlő szuggesztív lehetőségeket, s megtanulja ezeket pozitív módon alkalmazni

Tantárgyi tematika (hetekre bontva):
1. A kommunikáció szerepe az orvoslásban. Az orvos-beteg kommunikáció modelljei. Áttekintés és ismétlés
2. A családorvosi kommunikáció sajátosságai. Kommunikáció krónikus betegekkel
3. A szülészeti és a nőgyógyászati kommunikáció speciális kérdései. Beszélgetés páciensekkel szexuális kérdésekről
4. A szuicid veszélyeztetettség kommunikációja. Krízisintervenció
5. Kommunikáció haldoklókkal és gyászolókkal
6. Kommunikáció nem kooperáló (agresszív, pszichotikus) betegekkel
7. Kommunikáció szenvedélybetegekkel
8. A szuggesztiók szerepe az orvoslásban.
9. Paradoxonok alkalmazása a kommunikációban
10. Kommunikáció az egészségügyi dolgozók között. Szervezeti kommunikáció. Az orvostanhallgatói léttel kapcsolatos sajátos kommunikációs nehézségek
11-12. Esetmegbeszélések
13. Terepgyakorlat
14-15. Terepgyakorlati beszámoló

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai:
A félév során valamennyi hallgatónak egy-egy szakirodalmi forrást (tanulmányt vagy könyvfejezetet) kell referálnia a tárgy tematikájához kapcsolódóan. Terepgyakorlaton a hallgatóknak 4 órát kell eltölteniük. Itt szerzett tapasztalataikról 5-10 oldalas írásos és 15 perces szóbeli beszámolót kell készíteniük.

A félév elfogadásának feltételei:
A gyakorlatokon való aktív részvétel (maximum három hiányzás), szakirodalmi referátum tartása, terepgyakorlaton való részvétel, ennek tapasztalatairól írásos és szóbeli beszámoló készítése.

A félév értékelése:
Ötfokozatú gyakorlati jegy. Az értékelés a szakirodalmi referátumon, valamint a terepgyakorlati beszámolókon alapul.

Kötelező irodalom:
Pilling János (szerk.): Orvosi kommunikáció. Medicina, Budapest, 2003 (megjelenés alatt)
Ajánlott irodalom:
Csabai Márta - Molnár Péter (1999): Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, Budapest
Varga Katalin - Diószeghy Csaba (2001): Hűtésbefizetés avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban. Pólya Kiadó, Budapest
Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest
Németh Erzsébet (1999): Kommunikáció. SOTE, Budapest
Tringer László (é.n.): A gyógyító beszélgetés. Magyar Viselkedéstudományi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest
Kübler-Ross, Elisabeth (1988): A halál és a hozzá vezető út. (ford.: Blasszauer Béla) Gondolat Kiadó, Budapest
Bakó Tihamér (1996): Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi, Budapest