,,Az amerikai Paul C Lauterbur és az angol Peter Mansfield kapták az 2003 -as éviorvosi Nobel-díjat a mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI) kifejlesztéséért, jelentette be hétfõn a svéd Nobel-testület. Kutatásaikra alapulva készültek késõbb a manapság az orvosi diagnosztikában használatos MR-vizsgálóberendezések, amelyek mágneses magrezonancia segítségével készítenek rendkívül részletes két-, sõt újabban háromdimenziós képeket a vizsgált emberi szervekrõl és szövetekrõl...''

2003.

,,Richard Axel és Linda Bruck osztozhat az idei orvostudományi Nobel-díjon. A két amerikai kutató a szaglórendszerünk mûködésének leírása terén végzett úttörõ munkájáért érdemelte ki a díjat és a vele járó, összesen 10 millió svéd koronás jutalmat. A szaglás hosszú idõn keresztül az egyik legkevésbé ismert érzékelésünk volt. Pedig kétségkívül létfontosságú funkciójú: az állatvilágban segít a zsákmányállat követésében, a megfelelõ táplálék kiválasztásában, a potenciális szexuális partner megtalálásában vagy a fejletlen újszülött emlõsnek anyja megtalálásában.

Ausztrál tudósok kapták az orvosi Nobelt - Index.hu, 2005. október 3.
,,Két ausztrál tudós, Barry J. Marshall és J. Robin Warren kapta az idei orvosi Nobel-díjat, jelentette be hétfõn a stockholmi Karolinska intézet. A két kutató egy gyomorhurutot és fekélyt okozó baktérium felfedezéséért kapta a magas elismerést. Warren és Marshall megállapította, hogy az emésztõrendszeri betegségeket elõidézõ gyulladásokat a Helicobacter pylori nevû baktérium okozza. Ez a kórokozó minden ember gyomrában elõfordul idõnként, és csak akkor okoz gondot, ha hosszabb ideig megtelepszik.

Gének elcsendesítése - orvosi Nobel-díj 2006

Andrew Z. Fire (Massachusetts Institute of Technology, illetve Stanford University School of Medicine) és Craig C. Mello (Harvard University, illetve University of Massachusetts Medical School) amerikai kutatók az úgynevezett RNS-interferencia felfedezéséért kapták megosztva a legrangosabb tudományos kitüntetést.

Az utóbbi évek kutatásai alapján világossá vált, hogy az RNS-interferencia a genetikai információ kifejezõdésének alapvetõ szabályozási folyamata.

Egészséges nemzetOrosz csodamasina az infarktus elõrejelzésére

2008. január 09. 09:38 | Utolsó módosítás:2008. január 09. 21:04

Csak a beteg nem tudhatja, melyik a jó kórház[

KLAUDIOSZ GALÉNOSZ (129-199): A VALÓBAN JÓ ORVOS FILOZÓFUS IS EGYBEN*Fordította: Dr. Magyar László András Sok atléta olimpiai bajnokságra vágyakozva, mindenfélére képes, csak éppen azt nem hajlandó megtenni, ami célja eléréséhez szükséges. Ugyanez áll a legtöbb orvosra is. Mert magasztalják ugyan Hippokratészt és valamennyijük közt az elsõnek tartják, ám inkább megtesznek mindent, csak õt ne kelljen utánozniuk. Hiszen Hippokratész szerint például az asztronómia, nem is beszélve az asztronómiánál is természetesen fontosabb geometriáról, lényeges része az orvostudománynak.

Eddig csak szájról szájra terjedt, március végétõl a betegek hivatalosan is megismerhetik a kórházak teljesítménymutatóit. Sokatmondó lehet a megismételt mûtétek száma, a mûtéti fertõzések aránya, a boncolások eredménye vagy az, hány mûtétet végeznek az egyik és a másik helyen. Egyértelmûen azonban nem lehet kimondani, melyik a jó és melyik a rossz kórház. Az egészségügyi minõségmenedzsmenttel foglalkozó Belicza Éva szerint most nem lesz sok értelmük a kórházmutatóknak, az intézmények ugyanis éppen átalakulnak, és a betegek választási lehetõsége is szûkül.