Nem minden
inkontinenciában hiperaktív a hólyag
Az inkontinenciák öt alcsoportja közül a késztetéses vagy sürgősségi
inkontinenciák közé sorolódik. Miben is áll a jellegzetes
tünetegyüttes? Amint neve is mutatja, a hólyag izmainak hirtelen
jelentkező, görcsös összehúzódását érzékeli az érintett úgy, hogy
azonnal el kell érnie a mellékhelyiséget. Ez nem csupán fenyegető érzet,
hanem sajnos be is következik. Sokaknak elképzelhetetlen, hogy felnőtt
korban megtörténhet, pedig nem egyszer teljesen átnedvesedhet nem csak
az alsónemű, hanem a felsőruházat is, igen kellemetlen helyzetbe hozva
inkontinenciával küzdő embertársunkat.
Hogy pontosan mitől következik be ilyen viharosan a vizelési inger,
általában nem tudható pontosan, bár a legújabb eredmények valamilyen
ideg és izom közötti információs defektre utalnak, s ha ez így van,
akkor valamilyen hírvivő-molekulával lehet befolyásolni, orvosolni a
bajt, pontosabban a hólyagot körülvevő vizeletürítő izomzat működését.
Mielőtt azonban bárki ebben az irányban kezdene kutakodni, tudnunk
kell, hogy számos olyan dolog is okozhat vizelettartási nehézséget, ami -
mondjuk - a hólyag maximális térfogatát csökkenti, de lehet valami
gyulladás nyomán fellépő ingerlékenység is, aminek teljesen más oka van.
Ehhez jönnek hozzá nők esetében azok a sérülések, amelyeket sajnálatos
módon elég nagy számban kénytelenek elviselni szülés, a szülés helytelen
levezetése vagy későbbi nőgyógyászati műtétek során. A vizeletelvezető
és nemi apparátus szó szerint rendkívül szorosan kapcsolódik egymáshoz,
így - bár nem volna szabad így lennie - a gyógyító műtétek során is
történhet olyan sérülés, ami a hólyag rögzítésének vagy beidegzésének
megsértésével okozhat inkontinenciát.
Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a korral gyengülő izomzat
és kötőszövetek önmagukban is csökkenthetik a reflexes és akaratlagos
vizelettartás hatékonyságát.
Inkontinens
fejlett kontinens?
Az inkontinencia két okból gyakoribb a fejlett országokban, így az
európai és az Észak-amerikai kontinensen. Egyrészt, mert alig mozgunk, s
főként keveset tartózkodunk állva, guggolva, keveset gyaloglunk,
másrészt, mert fejlett egészségügyünknek módjában áll sokat foglalkozni
ezzel a tünettel, míg máshol az embereknek kisebb bajuk is nagyobb
annál, hogy egyszer-egyszer elcsöppen a vizelet. Nos, az irritábilis
vagy
hiperaktív hólyag
azért ennél drasztikusabban is el tudja rontani a hétköznapokat.
Nincs pontos adatunk, hogy a különböző vizelet-inkontinenciák közül
mekkora hányada felel meg az irritábilis hólyagnak, ráadásul, ugye,
nehéz is elkülöníteni. Becslések szerint minden tizedik embert érint.
Valószínű azonban, hogy nem mindannyian szorulnak orvosi kezelésre.
Vizeletvesztésük inkább intő jel, hogy figyeljenek intimtájékuk
edzésére, mozogjanak sokat.
Bár a férfiak e tekintetben szemérmesebbek, ők sem teljesen
érintetlenek ezügyben, jóllehet, valószínűleg az érintett nők mintegy
ötször-hatszor annyian vannak.
Na,
akkor mégis mi ez?
Legfőbb tünete a túl sűrűn jelentkező, 24 órán belül nyolcszori vagy
annál is gyakoribb vizelési inger, miközben - mint tudjuk - naponta 4-5
vizeletürítéssel be kellene érnünk. A gyakori vizelési inger ráadásul
átlagban legalább kétszer a nyugodt éjszakai pihenéstől is megfoszt.
Másrészt azért idegesítő, mert hirtelen és elnyomhatatlanul jelentkezik
vizelési inger. A többségnél a gyakoriság és az inger sürgető volta
egyaránt megfigyelhető.
Az idegi eredetet valószínűsíti, hogy a kellemetlenség többnyire
jellegzetes körülményekhez társul. A hideg végtagok vagy vízcsobogás,
bármilyen vízzel kapcsolatos élmény kiválthatja.
Mindaddig nem kell megijedni, míg vízhajtó hatású ételek -
cseresznye, kávé, alkohol - meglepően gyorsan, heves vizelési ingert
okoznak, de ezt akaratlagosan 10-15 percig is vissza tudjuk tartani.
Akinek azonban valóban hiperaktív a hólyagja, ne kockáztasson efféle
étkekkel, mert valószínűleg pórul jár.
A vizelettartási nehézség kóros voltát valószínűsíti, ha egyéb
szokatlan, fájdalmas panaszok is társulnak hozzá:
- A végül távozó vizelet mennyisége kevés, jóval kevesebb 200-300
ml-nél.
- A vizeletürítés fájdalmas, nem kívül, a külső nemi szerveknél,
hanem beljebb is csípő, égető érzést okoz.
Meghatározó
nyomásviszonyok
Mitől működik kiszámíthatatlanul a hólyagürítés? A húgyhólyagot
ürítő - ún. detrusor izom - normálisan csak telített hólyag esetén kap
parancsot az összehúzódásra. A hólyag teljesen telített állapotában is
fel tud még venni néhány ml folyadékot a vese felől. A kényszeres
vizelés oka tehát nem a túl sok vizelet, hanem a rosszul utasítható
hólyagfal, azaz annak izomzata, a hólyagfalat kívülről alkotó, ún.
detrusor izom.
Ha ez az izom összehúzódásával nagyobb nyomást gyakorol a hólyagban
lévő folyadékra, mint amit az akaratlagosan irányítható harántcsíkolt
záróizommal ellensúlyozásként létre tud hozni az ember, a vizelés
megindul.
Ez vagy akkor következhet be a jelenlegi elgondolások szerint, ha a
hólyag valamilyen fertőzés, hólyagkő, tumor vagy valamilyen egyéb szervi
elváltozás miatt sokkal érzékenyebb a normálisnál, vagy pedig valami
módon a detrusor izom idegi irányítása szenved csorbát, nos, ez esetben
lehetne beavatkozni az információáramlást befolyásoló gyógyszerekkel.
Nem
árt, ha látja orvos
Az inkontinencia általában "jóindulatú" kellemetlenség, azaz nem
súlyos betegség húzódik meg mögötte. Tabu volta is hozzájárul, hogy
halogassa az ember az orvoshoz fordulást, de azért nem kizárt néhány
orvosi ellátást igénylő ok sem.
A tüneteknek okai lehetnek mindkét nemben a központi idegrendszeriek
is, és nem beszéltünk még a nehezen feltérképezhető lelki okokról, a
mindent befolyásoló stesszről, szorongásról.
Nem
árt az elővigyázatosság!
A hiperaktív hólyag és mindenféle inkontinencia kezelése az urológus
és a nőgyógyász felségterülete. A nők nem csak azért szenvednek
hólyagjukkal többet, mert a gyermekszülés jobban igénybe veszi ezt a
testtájékot, és sokkal rövidebb húgycsövükön keresztül hamarabb
feljuthatnak a kórokozók hólyagjukig. Sajnos a már fiatal korban
indokolatlanul elvégzett nőgyógyászati beavatkozások is jó melegágyai a
későbbi hólyagproblémáknak.
Ezért amikor orvoshoz fordulnak, maguk is
gondolják végig kórtörténetüket, mióta kezdődtek a panaszok, az első
apró jelek, netán milyen beavatkozást követően. Gondosan mérlegeljék,
bíznak-e korábbi nőgyógyászukban. Érdemes inkább több orvos - urológus
és nőgyógyász, netán belgyógyász vagy egyéb orvosok - véleményét
összevetni, mielőtt elhatározzák magukat akár a kezelés, akár a
kezelőorvos megválasztásában.
Kapcsolódó cikkek:
Az 5 legjobb immunerősítő
Akne, korpa, száraz bőr - mire utal?
Hogyan együk az áfonyát, hogy gyógyítson?
Hogyan védenek meg a bogyós gyümölcsök a ráktól?